Az országos átlagban hozzávetõleg 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt a megszokottnál, ezzel 1901 óta az idei a tizedik legmelegebb az idei nyár, amely kiemelkedõen napfényes is volt - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az MTI megkeresésére.

A nyári országos átlaghõmérséklet 21,2 fok volt, és külön-külön mindhárom hónap is melegebb volt, mint a normálértékek, amelyeket az OMSZ az 1971-2000 közötti idõszak átlagából számítja ki. Ez az idõszak elég hosszú ahhoz, hogy használható legyen Magyarország éghajlatának általános jellemzésére.

A normál júniusi országos átlaghõmérséklet 18,7, a júliusi 20,38, az augusztusi 20,03 fok. Ehhez képest júniusban 19,4, júliusban 22,18, míg az augusztusban 22,03 fokos országos átlaghõmérsékletet mértek. Az augusztusi átlagérték 2 fokkal volt magasabb a normálnál, ezzel az idei augusztus a hetedik legmelegebbnek számít 1901 óta.

A meteorológiai szolgálat nyári napnak azt nevezi, amikor a maximumhõmérséklet eléri, illetve meghaladja a 25 fokot. Ilyenbõl egy nyáron általában 56 van, most viszont a három hónap alatt 68 igazi nyári napot jegyeztek fel. Hõségnapnak azt nevezik, amikor a legmagasabb hõmérséklet legalább 30 fok. Ilyen napból a szokásos 18 helyett 32 volt az idei nyáron.

Mindezeken felül a korábbi évekhez képest a legszembetûnõbb különbség a forró napok számában adódott. Az idén nyolc olyan nap volt, amikor a hõmérsékleti maximum elérte vagy meghaladta a 35 fokot, míg a harmincéves átlag mindössze egyetlen nap. A nyolc forró napból öt augusztusban volt.

Júniusban, júliusban és augusztusban is több olyan nap volt, amikor a napi legmagasabb minimum- és maximumhõmérsékleti rekord is megdõlt.

Országos viszonylatban a 2013-as nyár legnagyobb hõmérsékleti értékei mindhárom hónapban sorra a második helyen végeztek az "örökrangsorban". Például az augusztus 8-án, Gyõrhöz tartozó Likócson jegyzett 40,6 fokos napi maximumhõmérséklet az idõsorok kezdete óta a 2. augusztusi és egyben a 2013 nyarán mért legmagasabb maximumhõmérséklet.

Mint írták, a nyár legmagasabb napi átlaghõmérsékleteit július végén, augusztus elején mérték. A meteorológiai szolgálat ennek kapcsán felidézte, hogy az országos tiszti fõorvos július 24-én másodfokú, 25. és 29. között harmadfokú intézkedése lépett életbe a hõség miatt. Augusztus 2. és 5. között is a második fokozat, vagyis hõségriasztás, majd 6. és 9. között ismét a harmadik fokozat, vagyis hõségriadó volt érvényben.

Az OMSZ - amely más hõségfigyelmeztetési rendszert alkalmaz - összesen 21 napon adott ki legalább narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést az ország valamely területére. A legmagasabb fokú, piros figyelmeztetés 11 nap volt érvényben, két napon, augusztus 7-én és 8-án az egész országban.

A meteorológiai szolgálat hangsúlyozta, hogy hõségperiódusok régebben is voltak, ugyanakkor "az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az elõfordulásuk". Az OMSZ klimatológiai adatbázisában végzett elemzések szerint a nyári középhõmérséklet emelkedett leginkább a múlt század eleje óta, amely a hõséghullámok sûrûbb elõfordulásában is megmutatkozik.

A hõséghullámok hossza is emelkedett az elmúlt években. Az ilyen napok számát tekintve az elsõ helyen az 1994-es, a második helyen a tavalyi év áll. Az idén és 2007-ben egyaránt 8 napos hõséghullám a harmadik leghosszabbnak számít a hosszú hõséghullámok között.

2007-tõl kezdõdõen az összes nyári idõszak az elsõ 15 legmelegebb nyár között kapott helyet. Országos átlagban 1901-tõl kezdõdõen Magyarországon a 2003-as nyár volt a legmelegebb, melyet a 2012-es, majd a 2007-es nyár követ - írta a meteorológiai szolgálat.

Forrás: MTI