lenti.hu / Lenti városa / Természeti adottságok
 
KezdõlapHírekLenti városaA város történeteTermészeti adottságokTestvérvárosokLenti képekbenÖnkormányzatKözérdekû információkTurizmusProgramokFotóalbumVideóalbumCégadatbázisKözérdekû adatokHelyi értéktárVálasztásokTemetõ megszüntetés

A Lenti Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületének energetikai korszerűsítése

Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola épületének energetikai korszerűsítése

A Lenti Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde, és a lentiszombathelyi Kultúrotthon épületenergetikai fejlesztése
 
Regisztrljon, s adja fel aprhirdetst ingyen!
 
 
Keresend szavak:
Keress helye:
 
 
Tovbbi httrkpek...
 
 
 

Természeti adottságok

Elhelyezkedés

Lenti városa Zala megye és az ország délnyugati csücskében fekszik, közel a szlovén és osztrák határhoz. Zalaegerszegtõl dél-nyugatra 40, Nagykanizsától észak-nyugatra 50 kilométerre van. Áthalad rajta a Zalaegerszeg- Rédics vasútvonal. Közúton a 75-ös fõút áthaladó vonalán, valamint a közelében elhaladó, a rédicsi határátkelõtõl induló 86-os úton érhetõ el.

Földtörténeti kialakulása

Lentit és környékét észak és dél felé, a Kerka mentén az Õs-Mura és a Kerka ópleisztocén hordalékkúpja fedi, amelyet a szerkezeti mozgások és az eróziós folyamatok különbözõ mértékben szabdaltak fel. Felszíne hosszú, bonyolult földtani változások következtében alakult ki. A földtörténeti õskorban és középkorban többször tenger hullámzott itt. A hatalmas mennyiségû hordalékot az áramlások többször is tovaszállították és összekeverték. A kõzettanilag változatos rétegsor, a meszes-márgás kifejlõdéstõl kezdve a homokos-agyagos, helyenként lignites rétegekig terjed. A felsõ pliocén üledékek jelentõsebb területeken megtalálhatók a felszínen, ezeket általában homok, néhol iszapos homok építi fel. A jelenleg is látható felszínt tektonikus mozgások és a pleisztocén éghajlati változásai alakították. A terület alakításában fontos szerepe volt a vízfolyásoknak, melyek által lehordott törmelék több száz méter vastagon befedte a Pannon-tenger üledékét.

Vízhálózat és éghajlat

A város környékén gazdag a vízhálózat, patakok és vízfolyások táplálják a Kerka folyót, amely a legnagyobb vízgyûjtõ a vidéken és a Mura folyó legjelentõsebb mellékvize. Számos vízfolyást, patakot gyûjt magába, köztük a Sárberki-patakot is. Vízminõsége elsõ osztályú, a víz tisztaságát gazdag vízi élõvilága is jelzi.

Éghajlati szempontból a terület a szárazföldi, mediterrán és óceáni áramlatok ütközõterében fekszik, ezek keveredése, kölcsönhatása alakítja éghajlatát, ami szélsõségektõl mentesebb, kiegyenlítettebb idõjárást eredményez, megközelíti a nedves éghajlati típust. Lenti az ország egyik legcsapadékosabb területe, évi csapadékmennyisége 800 mm körüli, de ezt a lehullott mennyiség gyakran meghaladja.

Természeti értékek

A megye dimbes-dombos jellege, zöldterületekben való gazdagsága Lenti környékére is jellemzõ. Nagy a vonzereje a vidéken elterülõ, hatalmas, csaknem összefüggõ erdõségeknek. Jellemzõ fafajták a tölgy, a gyertyán, és a fenyõ. A kiterjedt erdõségekben apróvad, rõtvad és dúvad egyaránt él, biztosítva ezzel a nagy hagyományoknak örvendõ vadászati tevékenység eredményes folytatását.

A kedvezõ éghajlati viszonyoknak köszönhetõen gazdag és változatos a növény- és állatvilág. Nagy mennyiségben találhatóak meg itt a különbözõ védett növények a természetközeli állapotú réteken, erdõkben, a vizekben számos ritka faj él.

Flóra

A Kerka mente növényföldrajzilag a Nyugat-Dunántúli flóravidék Göcseji flórajárásba (Petovicum) és a Dél-Dunántúli flóravidék Zalai-flórajárásába (Saladiense) sorolható.

Lenti mellett található a legnagyobb állománya a ligeti csillagvirágnak (Scilla vindobonensis), amely a kora tavaszi aspektus szép növénye, mely az ártéri keményfa ligetekben több ezres populációban van jelen, de a réteken is megtalálható. Az egyik legszebb liliomféle, sakktáblaszerûen mintás virágfejeivel a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris) szintén elõfordul a város környékén, sajnos egyre csökkenõ számban. Nagy számban él a térségben, az ismert, kora tavasszal nyíló tavaszi tõzike (Leucojum vernum), melynek legszebb állományai a Lenti-Bárszentmihályfa környékén találhatóak. Leggyakoribb orchideafélénk az agárkosbor (Orchis morio) Mumor kaszálóinak szárazabb, alacsonyfüvû részein található meg. Az alpesi tájakra jellemzõ, gyönyörû kékes virágú kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Lenti környékén több réttípus védett növénye. A terület egyik legértékesebb növényfaja, a mára kedvelt dísznövénnyé is vált sárga liliom (Hemerocallis lilio-asphodelus), amely Lentitõl Magyarföldig él a mocsárréteken és nedves réteken.Kis populációját találták meg a széleslevelû ujjaskosbornak (Dactylorhiza majalis) Bárszentmihályfa térségében.

Fauna

Állatvilága szintén gazdag a területnek. Ez elsõsorban a kedvezõ életfeltételeknek köszönhetõ. A nagy összefüggõ erdõségek, a kiváló vízminõségû Kerka, és a számos helyen megmaradt gondozott réti közösségek sok élõlénynek adnak otthon. Lentiben és környékén kiemelendõ ezek közül a védett fajok közül a fehér gólya (Ciconia ciconia), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és a szomszédos Horvátországból betelepült hód (Castor fiber).

Összes látogató száma: 582036
Jelenleg 26 látogató tartózkodik az oldalon.
  Ezt az oldalt 18790 alkalommal jelenítették meg,
ebből az egyedi letöltés 13221 db.
  Impresszum Oldaltérkép Adatvédelem Szerzői jogok Felhasználási feltételek Hirdetési árak