lenti.hu / Lenti városa / Természeti adottságok
 
KezdőlapHírekLenti városaA város történeteTermészeti adottságokTestvérvárosokLenti képekbenÖnkormányzatKözérdekű információkTurizmusProgramokFotóalbumVideóalbumCégadatbázisKözérdekű adatokHelyi értéktárVálasztásokTemető megszüntetés

A Lenti Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületének energetikai korszerűsítése

Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola épületének energetikai korszerűsítése

A Lenti Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde, és a lentiszombathelyi Kultúrotthon épületenergetikai fejlesztése
 
Regisztráljon, és adja fel apróhirdetését ingyen!
 
 
Keresendő szavak:
Keresés helye:
 
 
További háttérképek...
 
 
 

Természeti adottságok

Elhelyezkedés

Lenti városa Zala megye és az ország délnyugati csücskében fekszik, közel a szlovén és osztrák határhoz. Zalaegerszegtől dél-nyugatra 40, Nagykanizsától észak-nyugatra 50 kilométerre van. Áthalad rajta a Zalaegerszeg- Rédics vasútvonal. Közúton a 75-ös főút áthaladó vonalán, valamint a közelében elhaladó, a rédicsi határátkelőtől induló 86-os úton érhető el.

Földtörténeti kialakulása

Lentit és környékét észak és dél felé, a Kerka mentén az Ős-Mura és a Kerka ópleisztocén hordalékkúpja fedi, amelyet a szerkezeti mozgások és az eróziós folyamatok különböző mértékben szabdaltak fel. Felszíne hosszú, bonyolult földtani változások következtében alakult ki. A földtörténeti őskorban és középkorban többször tenger hullámzott itt. A hatalmas mennyiségű hordalékot az áramlások többször is tovaszállították és összekeverték. A kőzettanilag változatos rétegsor, a meszes-márgás kifejlődéstől kezdve a homokos-agyagos, helyenként lignites rétegekig terjed. A felső pliocén üledékek jelentősebb területeken megtalálhatók a felszínen, ezeket általában homok, néhol iszapos homok építi fel. A jelenleg is látható felszínt tektonikus mozgások és a pleisztocén éghajlati változásai alakították. A terület alakításában fontos szerepe volt a vízfolyásoknak, melyek által lehordott törmelék több száz méter vastagon befedte a Pannon-tenger üledékét.

Vízhálózat és éghajlat

A város környékén gazdag a vízhálózat, patakok és vízfolyások táplálják a Kerka folyót, amely a legnagyobb vízgyűjtő a vidéken és a Mura folyó legjelentősebb mellékvize. Számos vízfolyást, patakot gyűjt magába, köztük a Sárberki-patakot is. Vízminősége első osztályú, a víz tisztaságát gazdag vízi élővilága is jelzi.

Éghajlati szempontból a terület a szárazföldi, mediterrán és óceáni áramlatok ütközőterében fekszik, ezek keveredése, kölcsönhatása alakítja éghajlatát, ami szélsőségektől mentesebb, kiegyenlítettebb időjárást eredményez, megközelíti a nedves éghajlati típust. Lenti az ország egyik legcsapadékosabb területe, évi csapadékmennyisége 800 mm körüli, de ezt a lehullott mennyiség gyakran meghaladja.

Természeti értékek

A megye dimbes-dombos jellege, zöldterületekben való gazdagsága Lenti környékére is jellemző. Nagy a vonzereje a vidéken elterülő, hatalmas, csaknem összefüggő erdőségeknek. Jellemző fafajták a tölgy, a gyertyán, és a fenyő. A kiterjedt erdőségekben apróvad, rőtvad és dúvad egyaránt él, biztosítva ezzel a nagy hagyományoknak örvendő vadászati tevékenység eredményes folytatását.

A kedvező éghajlati viszonyoknak köszönhetően gazdag és változatos a növény- és állatvilág. Nagy mennyiségben találhatóak meg itt a különböző védett növények a természetközeli állapotú réteken, erdőkben, a vizekben számos ritka faj él.

Flóra

A Kerka mente növényföldrajzilag a Nyugat-Dunántúli flóravidék Göcseji flórajárásba (Petovicum) és a Dél-Dunántúli flóravidék Zalai-flórajárásába (Saladiense) sorolható.

Lenti mellett található a legnagyobb állománya a ligeti csillagvirágnak (Scilla vindobonensis), amely a kora tavaszi aspektus szép növénye, mely az ártéri keményfa ligetekben több ezres populációban van jelen, de a réteken is megtalálható. Az egyik legszebb liliomféle, sakktáblaszerűen mintás virágfejeivel a kockás kotuliliom (Fritillaria meleagris) szintén előfordul a város környékén, sajnos egyre csökkenő számban. Nagy számban él a térségben, az ismert, kora tavasszal nyíló tavaszi tőzike (Leucojum vernum), melynek legszebb állományai a Lenti-Bárszentmihályfa környékén találhatóak. Leggyakoribb orchideafélénk az agárkosbor (Orchis morio) Mumor kaszálóinak szárazabb, alacsonyfüvű részein található meg. Az alpesi tájakra jellemző, gyönyörű kékes virágú kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Lenti környékén több réttípus védett növénye. A terület egyik legértékesebb növényfaja, a mára kedvelt dísznövénnyé is vált sárga liliom (Hemerocallis lilio-asphodelus), amely Lentitől Magyarföldig él a mocsárréteken és nedves réteken.Kis populációját találták meg a széleslevelű ujjaskosbornak (Dactylorhiza majalis) Bárszentmihályfa térségében.

Fauna

Állatvilága szintén gazdag a területnek. Ez elsősorban a kedvező életfeltételeknek köszönhető. A nagy összefüggő erdőségek, a kiváló vízminőségű Kerka, és a számos helyen megmaradt gondozott réti közösségek sok élőlénynek adnak otthon. Lentiben és környékén kiemelendő ezek közül a védett fajok közül a fehér gólya (Ciconia ciconia), a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) és a szomszédos Horvátországból betelepült hód (Castor fiber).

Összes látogató száma: 551315
Jelenleg 88 látogató tartózkodik az oldalon.
  Ezt az oldalt 17945 alkalommal jelenítették meg,
ebből az egyedi letöltés 12597 db.
  Impresszum Oldaltérkép Adatvédelem Szerzői jogok Felhasználási feltételek Hirdetési árak