lenti.hu / Hírek
 
KezdőlapHírekLenti városaÖnkormányzatKözérdekű információkTurizmusProgramokFotóalbumVideóalbumCégadatbázisKözérdekű adatokHelyi értéktárVálasztásokTemető megszüntetés

A Lenti Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületének energetikai korszerűsítése

Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola épületének energetikai korszerűsítése

A Lenti Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde, és a lentiszombathelyi Kultúrotthon épületenergetikai fejlesztése
 
Regisztráljon, és adja fel apróhirdetését ingyen!
 
 
Keresendő szavak:
Keresés helye:
 
 
További háttérképek...
 
 
 
 Hír és hozzászólások Hírek
Mikulás ünnepe2012. December 5. 20:55

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvő Myra (en) püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje.
A katolikus szent kultuszát Németországba a 10. században vitték el a kereskedők. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteiről. Az ünnepnap előestéjén "Mikulás"-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette őket. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyező titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.

Szent Miklós története és hagyománya a Legenda aurea-ban fennmaradt legendakincsből épült fel. A szent legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetőre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá. A keszkenőbe rakott arany éppen belehullott a harisnyába.
Magyarországon a hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék („alakoskodás”) volt Miklós-napon, december 6-án. A miklósoláskor 1900 előtt a fiatalok házról-házra jártak Miklós napján ijeszteni, amikor hosszú láncaikat csörgették és meg is verték vele a járókelőket, ilyenkor az emberek a házakból sem mentek ki szívesen. A népszokásból kiszorult a karácsonyra való lelki készülődés, s a gonoszűző jelleg lett hangsúlyosabb. Nem ismert, hogy a Mikulás ünnepen történő ajándékosztó népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik először jelenlétéről. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvű, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgető rém "Láncos Miklós", aki egyszerre jutalmazott és büntetett.

forrás: www.wikipedia.hu

Összes látogató száma: 558471
Jelenleg 107 látogató tartózkodik az oldalon.
  Ezt az oldalt 4397825 alkalommal jelenítették meg,
ebből az egyedi letöltés 1023039 db.
  Impresszum Oldaltérkép Adatvédelem Szerzői jogok Felhasználási feltételek Hirdetési árak