lenti.hu / Hírek
 
KezdõlapHírekLenti városaÖnkormányzatKözérdekû információkTurizmusProgramokFotóalbumVideóalbumCégadatbázisKözérdekû adatokHelyi értéktárVálasztásokTemetõ megszüntetés

A lenti óvoda és bölcsőde fejlesztése
TOP-1.4.1-15-ZA1-2016-00030

A Lenti Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületének energetikai korszerűsítése

Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola épületének energetikai korszerűsítése

A Lenti Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde, és a lentiszombathelyi Kultúrotthon épületenergetikai fejlesztése
 
Regisztrljon, s adja fel aprhirdetst ingyen!
 
 
Keresend szavak:
Keress helye:
 
 
Tovbbi httrkpek...
 
 
 
 Hír és hozzászólások Hírek
Mikulás ünnepe2012. December 5. 20:55

A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken Szent Miklósnak, a Lycia római provinciában fekvõ Myra (en) püspökének népies alakja. Szent Miklós a gyermekek és diákok védõszentje.
A katolikus szent kultuszát Németországba a 10. században vitték el a kereskedõk. A középkorban szerepjátékokkal emlékeztek meg Szent Miklós tetteirõl. Az ünnepnap elõestéjén "Mikulás"-nak elnevezett piros köpenybe öltözött apó, házról házra járt és vizsgáztatta, dicsérte, ajándékokkal halmozta el a gyerekeket, vagy éppenséggel megfenyítette, megbüntette õket. A modern magyar néphagyomány szerint december 5. éjjelén – december 6. hajnalán a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha az elmúlt évben jól viselkedtek, kisebb ajándékot ad nekik. Ez a népszokás, azaz az ablakba kitett csizmákba ajándékot helyezõ titokzatos Mikulásjárás körülbelül egy évszázadra tekint vissza.

Szent Miklós története és hagyománya a Legenda aurea-ban fennmaradt legendakincsbõl épült fel. A szent legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelõ hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességbõl vagy szerénységbõl ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. A harmadik esetben az ablak zárva volt, mert kint nagyon hideg volt. Miklós püspök ekkor felmászott a tetõre és a nyitott kéményen át dobta be az aranyat, a harmadik lány éppen akkor kötötte fel harisnyáját száradni a kémény alá. A keszkenõbe rakott arany éppen belehullott a harisnyába.
Magyarországon a hagyományos ünneplés a városokban és a falvakban az álarcos, jelmezes játék („alakoskodás”) volt Miklós-napon, december 6-án. A miklósoláskor 1900 elõtt a fiatalok házról-házra jártak Miklós napján ijeszteni, amikor hosszú láncaikat csörgették és meg is verték vele a járókelõket, ilyenkor az emberek a házakból sem mentek ki szívesen. A népszokásból kiszorult a karácsonyra való lelki készülõdés, s a gonoszûzõ jelleg lett hangsúlyosabb. Nem ismert, hogy a Mikulás ünnepen történõ ajándékosztó népszokás mikor került pontosan Magyarországra, a 18. század végén megjelent tiltás árulkodik elõször jelenlétérõl. A tiltás oka a gyermekek ijesztgetése volt, mivel nem a ma ismert, jókedvû, pirospozsgás Mikulás járt házról házra, hanem egy félelmetes, koromfekete arcú, láncot csörgetõ rém "Láncos Miklós", aki egyszerre jutalmazott és büntetett.

forrás: www.wikipedia.hu

Összes látogató száma: 608171
Jelenleg 14 látogató tartózkodik az oldalon.
  Ezt az oldalt 5012173 alkalommal jelenítették meg,
ebből az egyedi letöltés 1203746 db.
  Impresszum Oldaltérkép Adatvédelem Szerzői jogok Felhasználási feltételek Hirdetési árak